Gyullad�s az immunrendszer l�ncreakci�n alapul� v�lasza egy fert�z�sre vagy irrit�ci�ra. Ez segiti a s�r�lt sz�veteket a term�szetes fel�p�l�sben. Feladata a k�ros�t� hat�s megsz�ntet�se �s az eredeti �llapot, illetve m�k�d�s vissza�ll�t�sa. Az igazi probl�m�t viszont a test kr�nikus gyullad�sa okozza. A k�rnyezeti szennyez�d�s, az allergi�s �llapotok, valamint az elhiz�s, kr�nikus gyullad�sokat id�zhetnek el� a szervezetben. Tulajdonk�ppen senki sem kellene belet�r�dj�n ebbe a helyzetbe �s elfogadja a f�jdalmat mint az �let velej�r�j�t. Szerencs�re a term�szet patik�j�ban sz�mtalan gy�gyn�v�ny ny�jt nek�nk megold�st �gy a megel�z�sben, mint a gyullad�sos prob�m�k kezel�s�ben is.

iz�leti gyullad�s

1. Kurkuma

A kurkuma gyullad�scs�kkent�szere a s�rga pigmens ami benne tal�lhat�, a kurkumin. Az ayurv�dikus �s a k�nai gy�gy�szat m�r r�g�ta haszn�lj�k a kurkum�t gyullad�s cs�kkent�s�re, valamint az em�szt�si zavarok, sebek �s fert�z�sek kezel�s�re.

Tanulm�nyok kimutatt�k, hogy a kurkum�nak antioxid�ns hat�sa van �s nagy hat�konys�ggal k�zd a r�kos folyamatok meg�llit�s�ban. A kurkuma kicsit keserny�s de igen izletes f�szer melyket levesek �s m�s �telek izesit�s�re haszn�lj�k a keleti gasztron�mi�ban. Hozz�adhatjuk z�lds�glevekhez, vagy ak�r kurkumin t�pl�l�k kieg�szit�k�nt is beiktathatjuk mindennapi �trend�nkbe.

2. Z�ld tea

Napjainkban ismert� v�lt a z�ld tea megel�z� hat�sa a sz�v- �rrendszeri betegs�gek �s a r�k ellen. A leg�jabb vizsg�latok kimutatt�k, hogy a z�ld tea hat�kony lehet gyullad�sok eset�ben, k�l�n�sen az �z�leti gyullad�sok kezel�s�ben. Nem utos� sorban pedig az em�szt�rendszer gyullad�s�t is cs�kkentheti.

Gyullad�s eset�ben napi 3-4 cs�sze tea fogyaszt�sa javasolt. Azok sz�m�ra, akik nem szeretn�nek koffeint fogyasztani, azok koffeinmentes z�ld te�t v�lasszanak.

3. Feh�r f�zfa k�reg (szomor�f�z) – a term�szetes aszpirin

A feh�r f�z leg�rt�kesebb, legt�bb hat�anyagot tartalmaz� r�sze a k�rge, melyet felhaszn�l�s el�tt megsz�r�tanak �s felapr�tanak. Fenol-glikozidokat (2-11%), els�sorban szalicint, tov�bb� szalicil-alkoholt, flavonoidokat �s cserz�anyagokat (8-20%) tartalmaz.

A f�zfatea m�r az egyiptomi birodalomban is ismert l�z- �s f�jdalomcsillap�t� hat�s� szer volt. Az �vsz�zadok sor�n a herbalist�k a f�zfa k�rg�t sz�mtalan betegs�gre aj�nlott�k pl. h�nyinger cs�kkent�s�re, v�zhajt�k�nt, pattan�sok ellen, s�t a szexu�lis v�gy elfojt�s�ra is.

Ma els�sorban gyullad�scs�kkent�, f�jdalomcsillap�t� �s l�zcsillap�t� tulajdons�gai miatt alkalmazz�k a gy�gy�szatban. Vizes kivonata bels�leg reum�s betegs�gek ill. �z�leti gyullad�s eset�n cs�kkenti a f�jdalmat �s duzzanatot, jav�tja az �z�letek mozg�s�t, de a fejf�j�st A f�z vizes kivonatait k�ls�leg, borogat�s form�j�ban is alkalmazhatjuk fagyott testr�szek, sebek, fek�lyek kezel�s�re, de l�bizzad�s, ekc�ma �s m�s b�rbetegs�gek eset�n is hat�kony.�s menstru�ci�s g�rcs�ket is k�pes enyh�teni.

A napi f�zfa k�reg adag nem haladhatja meg a 240 mg -ot. A kereskedelmi forgalomban vannak olyan n�v�nyi kever�kek is, melyek tartalmaznak feh�r f�zfa k�reg kivonatot, amit akut probl�m�kra is lehet nagy hat�konys�ggal haszn�lni mint p�ld�ul fejf�j�sra.

4. Csili paprika

A paprika csip�s mivolt�t a kapszaicin nev� vegy�let adja meg. Ez az az anyag amelyk gyullad�sg�tl� hat�ssal van a testre.

Mindegyik csip�s paprika fajta tartalmaz egy bizonyos mennyis�g� kapszaicint �s min�l csip�sebb a paprika, ann�l nagyobb benne a kapszaicin tartalom. A csip�s paprik�t haszn�lhatjuk frissen vagy sz�ritott, por form�ban k�l�nf�le �telekben, bele�rtve a desszerteket is. A kapszaicint tartalmaz� t�pl�l�k kieg�sz�t�ket gyakran �sszekeverik m�s n�v�nyekkel is, hogy ez�ltal hat�konyabb term�szetes gyullad�sg�tl� kever�keket hozzanak l�tre.

A kapszaicin er�s f�jdalomcsillap�t� �s gyullad�scs�kkent� hat�ssal rendelkezik.

A kapszaicin eredm�nyesen enyh�ti az ideg-, izom- �s �z�leti f�jdalmat, �s t�bbek k�z�tt �z�leti kop�s, rheumatoid arthritis, illetve diab�teszes neurop�tia eset�n is sikerrel alkalmazz�k.

A v�rkering�s felp�rget�se �ltal a kapszaicin nemcsak a v�rnyom�s szab�lyoz�s�hoz j�rul hozz�, de az abnorm�lis v�rr�gk�pz�d�st is akad�lyozza, �gy t�bbek k�z�tt a sz�vroham, vagy a stroke kialakul�s�nak megel�z�s�ben is seg�ts�g�nkre van.

A kapszula form�ban megv�s�rolt kapszaicin hat�konys�ga j�val alacsonyabb, mint ha a bevitel paprika fogyaszt�s�val t�rt�nik.

5. Fekete bors

A fekete bors jellegzetes iz�t a piperin nev� vegyianyag adja meg. M�g kis adagokban is alkalmazva kimutatt�k, hogy a piperin hat�konyan cs�kkenti a gyullad�st. G�tolhatja a r�k terjed�s�t, �s kimutatt�k, hogy enyhiti a f�jdalom �s az �z�leti gyullad�s t�neteit. A fekete borsb�l kivont piperin kiv�l�an gyors�tja az anyagcser�t, ez�rt a zs�r�get�sben is nagy seg�ts�g�nkre lehet.

R�kmegel�z�s: a leg�jabb vizsg�latok alapj�n a fekete bors �s a kurkuma kombin�ci�ja g�tolja az olyan sejtk�pz�dm�nyek k�pz�dm�nyek kialakul�s�t, melyek a mellr�kot okozz�k. A kurkuma egyik gyenges�ge, hogy az elfogyasztott mennyis�gnek csak kis r�sze sz�v�dik fel. Ugyanakkor borsot hozz�adva l�nyegesen t�bbet tud bel�le hasznos�tani a szervezet. A fekete borsban l�v� hat�anyag, az �gynevezett piperine ugyanis seg�ti a szervezetet, hogy t�bb kal�ri�t �gessen el, illetve, hogy a t�panyagokat – �gy a kurkum�t is – a lehet� leghat�konyabban haszn�lja fel. (A fekete bors 200 sz�zal�kkal megn�veli a kurkuma erej�t.

6. Rozmaring

A term�szet gy�gyn�v�nyei k�z�l a Rozmaring az a n�v�ny mely a legmagasabb antioxid�ns koncentr�ci�val rendelkezik �s ennek k�sz�nhet�en igen hat�konyan k�pes enyh�teni a gyullad�sok okozta f�jdalmakat. Az antioxid�nsok ugyanis seg�thetnek cs�kkenteni a gyullad�ssal j�r� betegs�gek, mint p�ld�ul az �z�leti gyullad�s t�neteit. Egy vizsg�latban iz�leti gyullad�sban szenved� betegek 7 napig kis mennyis�g� k�l�nb�z� n�v�nyt �s f�szert kaptak �s a vizsg�lat v�g�n kider�lt hogy a rozmaring az a n�v�ny amelyik a legnagyobb v�d�hat�st ny�jtotta a gyullad�s �s az oxid�ci� ellen.

2003-ban egy tanulm�ny a Journal of Rheumatology foly�iratban arr�l sz�molt be, hogy a rozmaringsav g�tolja az �z�leti f�jdalmakat az egerekben. A rozmaringsav egy olyan fitokemik�lia, ami persze nemcsak a rozmaringvan vn jelen, hanem m�s gy�gyn�v�nyekben is. N�metorsz�gban a rozmaringot m�r j�v�hagyt�k, mint az arthritis gy�gyszere, ott hat�konys�g�hoz k�ts�g nem f�r. Egy m�sik tanulm�ny r�mutatott arra, hogy a rozmaringsv cs�kkentheti a szezon�lis allergi�s t�neteket a feln�ttekn�l. Az teh�t bionyos, hogy mindenf�le gyullad�sos v�laszt elnyom a rozmaring. Viszont, a t�l sok rozmaring izomg�rcs�ket, h�ny�st, eszm�letveszt�st okozhat, illetve a t�d�ben a folyad�k felhalmoz�d�s�hoz vezethet. A rozmaringot �rdemes ker�lni magas v�rnyom�s vagy em�szt�si zavar eset�ben.

7. Szekf�szeg olaj

Fogf�j�s cs�kkent�s eset�ben, a szegf�szeg olajat k�zvetlen�l az �nyre lehet kenni �s cs�kkenti a sz�j- �s torokgyullad�st. A szegf�szeget hasmen�s, h�nyinger, s�rv, rossz l�legzet �s k�h�g�s kezel�s�re is lehet haszn�lni.

A sz�r�tott vagy friss vir�gbimb�kat �zesit� f�szerk�nt is lehet haszn�lni sz�mos �telben, desszertekben �s forr� italokban.

8. Gy�mb�r

A kutat�sok kimutatt�k, hogy a gy�mb�r jobb ter�pi�s hat�ssal rendelkezik, mint a nem szteroid gyullad�scs�kkent� szerek a f�jdalom �s a gyullad�s kezel�s�re. A gy�mb�r g�tolja a gyullad�sos reakci�ban r�szt vev� sz�mos g�n aktivit�s�t.

A Marylandi Egyetem Orvosi K�zpontja szerint a gy�mb�r seg�thet a h�ny�s �s h�nyinger megel�z�s�ben vagy kezel�s�ben. K�l�nb�z� �telekben, gy�m�lcslevekben �s desszertekben is haszn�lhat�.

A gy�mb�r kivonatok seg�thetnek cs�kkenteni a gyullad�sokat, �gy p�ld�ul cs�kkenti a f�jdalmat az osteoarthritisben szenved� betegek eset�ben. EGy 2001-ben megjelent tanulm�ny kimutatta, hogy az arthrosisos betegek eset�ben a t�rdf�jdalom m�rt�ke nagym�rt�kben cs�kkent miut�n gy�mb�r kivonatokat fogyasztottak naponta k�tszer, hat h�ten �t. Tudni kell, hogy eltart egy ideig, am�g a gy�mb�r igaz�n hatni kezd, de ett�l f�ggetlen�l �rdemes rendszeresen fogyasztani, mert n�h�ny h�t eltelt�vel t�nyleg csod�kat tehet vel�nk.

A gy�mb�r ma m�r kapszula �s tinkt�r�k form�j�ban is beszerezhet�, de haszn�lhat� frissen vagy nyersen a f�z�shez, illetve egy�b gy�gy�szati c�lokra, s�t a friss gy�mb�rgy�k�rb�l te�t is lehet k�sz�teni. Persze arra fontos figyelni, hogy naponta ne fogyasszunk t�bbet a gy�mb�rb�l 4 grammn�l, illetve terhess�g eset�n az egy grammnyi mennyis�g enged�lyezett.

9. Fah�j

A fah�j gyullad�sg�tl� tulajdons�gai mellett antioxid�ns, antidiabetikus, antimikrobi�lis, r�kellenes �s lipidcs�kkent� tulajdons�gokkal is rendelkezik. �gy tal�lt�k, hogy a neurol�giai rendelleness�gek, p�ld�ul a Parkinson-k�r �s az Alzheimer-k�r kialaku�sa ellen is hat�sos.

A fah�j bizony�tottan cs�kkenti a citokin jelz�molekul�kat, amelyek az �z�leti gyullad�sos f�jdalom egyik f� okoz�i.

Egy kutat�sban az arthritiszes betegek f�l te�skan�l fah�j �s egy ev�kan�l m�z kever�k�t kapt�k minden reggeli el�tt, aminek eredm�nyek�ppen egy h�t ut�n jelent�s javul�st tapasztaltak n�luk, egy h�nap ut�n pedig f�jdalom n�lk�l is k�pesek voltak l�bra �llni.

Hab�r a fah�j j� hat�ssal van az eg�szs�gre, nem szabad t�lz�sba vinni; nagy mennyis�gben m�rgez� lehet �s k�rt tehet a m�jban. A terhes vagy szoptat� n�k is �vatosan b�njanak a fah�jjal!

A fah�j j�l megy a reggeli gabonaf�l�kb�l k�sz�lt m�slikhez, gy�m�lcslevesekhez, desszertek �s italokhoz egyar�nt.

10. Tengeri feny�fa k�rg�b�l kivont Pycnogenol (flavonoid)

A polifenolok csoportj�ba tartoz� flavonoidok megtal�lhat�k sz�mos n�v�nyben, nagy koncentr�ci�ban a francia tengerparti feny�fa k�rg�ben is. A szerz�k �sszefoglalj�k a francia tengerparti feny�k�reg standardiz�lt kivonat�val (French maritime pine bark extraxt), a pycnogenollal v�gzett sz�les k�r� k�s�rletes �s klinikai kutat�sok sor�n kapott eredm�nyeket. A pycnogenol cs�kkenti a szabad gy�k�k k�pz�d�s�t �s hat�sait (antioxid�ns hat�s). Gyullad�scs�kkent� hat�s�, az eNOS-szint�zis stimul�ci�j�val megn�veli a vasodilatator hat�s� anyagok (NO, prosztaciklin) �s cs�kkenti a vasoconstrictor anyagok (endothelin- 1, trombox�n) termel�d�s�t, a k�vetkezm�nyes vasodilatatio r�v�n megn�veli a sz�veti v�r�raml�st �s cs�kkenti a v�rnyom�st. Cs�kkenti a thrombocyt�k aggreg�ci�j�t, az LDL-koleszterin-szintet �s n�veli a HDL-koleszterin-szintet, kimutatt�k antidiabetikus hat�s�t is. Potenci�lisan teh�t jelent�s cardiovascularis kock�zatcs�kkent� hat�sa lehet. Mindemellett kimutatt�k antibakteri�lis �s antivir�lis hat�s�t is. Eredm�nyesen alkalmazt�k a figyelemhi�nyos hiperakt�v gyermekek eset�ben, valamint dysmenorrhoe�ban, klimakt�riumban, glaucom�ban �s asthma bronchial�ban is.

A vizsg�latok kimutatt�k, hogy a pycnogenol 50-100-szor hat�konyabb, mint az E-vitamin, a szervezetben l�v� szabad gy�k�k semleges�t�s�ben. Azt is meg�llap�tott�k, hogy cs�kkenti a v�rnyom�st �s a v�rr�g�k kock�zat�t. A aj�nlott napi d�zis 100-200 mg.

11. T�mj�n (Boswelia Serrata)

A Boswellia egy Indi�ban, Szom�li�ban, Eti�pi�ban �s az arab f�lszigeten �l� fafajta. A f�b�l kivont gyant�b�l f�st�l�ket k�szitenek. Gyullad�sg�tl�, antiarthritikus �s f�jdalomcsillap�t� tulajdons�gokkal rendelkezik. A Boswellia gyant�t jelenleg degenerat�v �s gyullad�sos �z�leti betegs�gek kezel�s�re haszn�lj�k.

A t�mj�n legf�bb hat�anyagai a boswellia savak. Sz�mos klinikai vizsg�latot v�geztek a gyullad�scs�kkent�, f�jdalomcsillap�t� �s antibakteri�lis hat�suk tanulm�nyoz�s��rt. A patik�ban megv�s�rolhat� t�mj�n tartalm� k�sz�tm�nyeket mozg�sszervi panaszok kezel�s�re javasolj�k.

Az egyik vizsg�lat kimutatta, hogy a Boswellia �s a kurkumin kombin�ci�ja hat�konyabb volt az oszteoarthritis kezel�s�ben, mint egy �ltal�nosan haszn�lt szintetikus gy�gyszer. Naponta 2-3 x 300-500 mg Boswellia kivonatot javasolt bevenni kr�nikus gyullad�sok eset�ben.

12. Resveratrol

Ez az antioxid�ns igen sok n�v�nyben megtal�lhat�. A kutat�k a legnagyobb mennyis�get a jap�nkeser�f� nev� n�v�nyben (Polygonum cuspidatum) �s a v�r�s sz�l� h�j�ban tal�lt�k meg. A resveratrol bizony�tottan er�s gyullad�scs�kkent� szer. V�di a DNS k�rosod�s�t �s g�tolja a rendellenes mut�ci�kat. A resveratrolt megtal�ljuk sz�mtalan t�pl�l�k kieg�szit�ben, amit a kereskedelemben t�bbnyire a Bio boltok forgalmaznak.

A tud�sok el�sz�r arra lettek figyelmesek, hogy ha �leszt�gomb�hoz adtak resveratrolt, az �leszt�gomba �lettartama 70 sz�zal�kkal megn�vekedett. Amint k�s�rleteikben a t�pl�l�kl�ncon bel�l egyre feljebb haladtak, ugyanazt tal�lj�k: a resveratrol n�veli az �lettartamot. 2006 november�ben a Harvard Orvosi Egyetem publik�lta a r�gen v�rt tanulm�nyt a David Sinclair vezette eg�rk�s�rlet eredm�ny�r�l. Az egerek �tlagos �lettartama 30 sz�zal�kkal megn�vekedett. Mindez m�ghozz� annak ellen�re, hogy a resveratrol-fogyaszt�s k�z�p korban kezd�d�tt.K�l�n�sen a t�letetett egereket tanulm�nyozt�k, �s ugyanolyan meglep� volt a t�ny, hogy a resveratrol gyakorlatilag kiiktatta a m�sfajta betegs�gek nagy r�sz�t, amik egy�bk�nt kiz�r�lagosan jellemz�ek voltak a t�ls�lyos egerek kontrollcsoportj�ra.

A napi d�zis 50-500 mg / -ra van megszabva.

13. Macska karom (Uncaria Tomentosa)

A perui �serd�k m�ly�r�l indult el vil�gh�d�t� �tj�ra. Az �serd�k lak�i els�sorban gyullad�scs�kkent�k�nt, fert�z�sek kezel�s�re, daganatos elv�ltoz�sok gy�gy�t�s�ra �s �z�leti panaszok enyh�t�s�re haszn�lt�k. A vizsg�latok kimutatt�k, hogy cs�kkentheti a gyullad�sos v�laszokat a szervezetben, �s v�d� hat�ssal van a gyomor-b�lrendszeri gyullad�sra.

A macskakarom felhaszn�l�si lehet�s�geit sok kutat�s vizsg�lta, melyek a gy�gyn�v�ny t�bb hat�s�t igazolt�k.

• Immuner�s�t�: fokozza a feh�rv�rsejtek aktivit�s�t, az ellenanyagok termel�d�s�t, az idegen sejtek �s k�rokoz�k elt�vol�t�s�t.

• Cs�kkenti a v�rusok, bakt�riumok �s egy�b mikroorganizmusok elszaporod�s�t.

• Csillap�tja a gyullad�sokat, el�seg�ti az �d�m�k gyorsabb megsz�n�s�t, enyh�ti a f�jdalmat.

• Eml�t�sre m�lt� hat�st lehet vele el�rni az arthritis (�z�leti, gyullad�s), a bursitis (ny�lkat�ml�-gyullad�s) �s a gastritis (gyomorny�lkah�rtya-gyullad�s) kezel�s�n�l.

• Sejtv�d� (antioxid�ns) tulajdons�g�nak k�sz�nhet�en seg�ti a szervezet regener�l�d�s�t.

• Cs�kkenti a tromb�zis kialakul�s�nak es�ly�t, jav�tja a kis erekben a kering�st.

• Cs�kkenti a b�r akut �s kr�nikus gyullad�sait.

Macska karomb�l te�t is k�szithet�nk teafilterb�l, vagy 1000 mg k�regb�l amit egy cs�sze forr� vizbe leforr�zunk. Sz�raz kivonatk�nt kapszul�ban is kaphat�. A kapszul�b�l napi 20-60 mg-ot javasolunk bevenni.

Forr�s: https://www.care2.com/greenliving/13-herbs-and-spices-that-can-reduce-inflammation.html

Birtalan Katalin - term�szetgy�gy�sz (fordit�s �s kieg�szit�s)

    < El�z�

    K�vetkez� >

©2