A l�s�ska egy m�ltatlanul elfeledett gy�gyn�v�ny. Term�szetgy�gy�szok v�lem�nye szerint, j�t�kony hat�sa egy f�l gy�gyszert�rral fel�r.

A magyars�g k�r�ben r�gi id�k �ta ismert, �gy t�pl�l�kunk r�szek�nt, mint igen fontos gy�gyn�v�nyk�nt is.

M�r Dioszkorid�sz (i.e. I. sz�zad) is v�rhas ellen aj�nlotta a magj�t. A l�s�sk�t kolostorok gy�gykertjeiben is termesztett�k.

Kora tavasszal a zsenge leveleit t�ltike k�sz�t�s�re haszn�lhatjuk, de igen finom f�zel�k �s sal�ta is k�sz�thet� bel�le.

 A l�s�ska minden r�sze igen er�s bakt�rium�l� tulajdons�ggal rendelkezik, ez�rt gy�gy�t�s c�lj�ra levelei, gy�kere �s a magok is egyar�nt felhaszn�lhat�k.

Horhi M�lius P�ter az 1578-as �vek ,,HERB�RIUM” c�m� k�nyv�ben �gy �r a l�s�sk�r�l?

,,Savany� term�szet�ek a s�sk�k, hegyes Lapuk, ez�rt sz�raszt� �s hidegit�k.

A Lapuknak a levele, gy�kere l�gy�t�, a magvai szor�t�k.

A lapunak a gy�kerit, levelit ha megt�r�d �s megf�zzed m�zes v�zben, azt iszod, s�rgas�got gy�gy�t. J� hideglel�s ellen innya, �s a viz�be ruh�t m�rtani az ember ves�j�re, homlok�ra tenni.

Szirupot a s�sk�b�l �gy csin�lj:

Ez igen j� a hideglel�knek. Vedd a s�sk�nak succus�t, azaz megt�rv�n a level�t, gy�ker�t sz�r�t Mozs�rban, facsard ki vagy h�rom messzelt, ezt tedd egy m�zos faz�kba, vess k�t font vad m�zet bel�, forrald meg ezt, add innya a hideglel�nek, ez haszny�l.

K�ls�leg:

A lapunak vedd viz�t, f�f�j�s ellen j�. Succus�val a varat mosni igen j�, a viszket�s is elm�lik.”

K�s�rletek bizony�tott�k a l�s�ska bakt�riumokkal �s gomb�kkal szembeni antibiotikus hat�s�t.

T�bbek k�z�tt a v�rhas, Salmonella �s Staphylococcus bakt�riumokkal szemben bizonyult hat�konynak magja �s levele.

R�gi adatok �llnak rendelkez�s�nkre daganatellenes alkalmaz�s�r�l �s hat�s�r�l, amelyet �jabb kutat�sok is meger�s�tettek.

Hogyan k�sz�ts�nk l�s�ska te�t?

K�t ev�kan�l l�s�ska magot forr�zzunk le 2 deci v�zzel, hagyjuk �llni 10 percig, majd sz�rj�k le.

K�t-h�romszor napj�ban igyunk meg egy ilyen adagot, a hasmen�s s�lyoss�g�hoz igazodva.

M�s eredet� b�lhurutban (enterokolitiszben) is aj�nlott.

Mit tart fel�le Bern�th Jen�:

,,A Rumex nemzets�g fajai (sz�muk majdnem 200-ra tehet�) szinte minden f�ldr�szen el�fordulnak, a haz�nkban �l� fajok nagy r�sze gyomn�v�ny.

A term�seket �rett �llapotban (j�lius-augusztus) k�zzel leh�zz�k a magsz�rr�l, majd fedett szell�s helyen kiter�tik.

A gy�k�rdrog gyomor- �s b�lhurut eset�ben hat�sos, gyenge hashajt�. A term�s drog viszont hasmen�s csillap�t�. A drogok bakt�riumok fejl�d�s�t g�tl� hat�sa k�s�rletileg bizony�tott.

Term�se gyermekekn�l is biztons�ggal alkalmazhat�!