A benn�nk lakoz� L�lek egy r�sze, az Univerzumban l�tez� energi�knak.

L�ktet�se mindig meg kell, hogy egyezzem az egyetemes (Vil�gegyetem) energi�kkal, ellenkez� esetben Diszharm�nia �ll fel.

   El�sz�r tal�n tiszt�zzuk az energia fogalm�t: nem szabad �sszet�veszteni a benn�nk l�v� energi�t m�s energi�kkal, mint p�ld�ul a elektromos �ram, vagy a sz�l energia. Benn�nk egy Spiritu�lis energia van jelen, vagyis Istent�l (teremt�) sz�rmaz�. L�leknek h�vjuk ezt az energi�t, mely meg csak mindig pozit�van lehet jelen mindennapjainkban. Ha m�r itt tartunk, le�rom, tapasztalataim szerint nincs olyan, hogy pozit�v, vagy negat�v energia, csak egy van ENERGIA. Mert ami negat�v nekem ma, az pozit�v lehet m�snak. Van meger�s�t� Trigon 120� �s van cselekv�sre k�sztet� energia, az a kvadr�t 90� �s stb. Az�rt van �gy elrendezve a Vil�gegyetem, hogy minden �lland� mozg�sban legyen, vagyis az energia ut�np�tl�s mindig k�sz �llapotban tartsa fenn mag�t. Amikor p�ld�ul, valami nagyon nem siker�l az �let�nkben azt jelenti, sorsunkkal szembe megy�nk, vagy keveset adunk hozz� c�lunk megval�s�t�s�hoz. Sokszor olvasom az id� fogalm�t fejteget� irom�nyokat, �s azok �rtelemszer� magyar�zat�t. Nos, id� az�rt van, mert van, t�r. Am�g eljutunk egyik pontr�l a m�sikra, v�rakoznunk kell, am�g oda �rkez�nk, v�rakoznunk arra, hogy valami t�rt�njen. Ez a v�rakoz�s az id�. Nem t�veszthetj�k �ssze azonban azzal a v�rakoz�ssal amit, a sz�let�s�nkt�l a hal�lunkig meg�r�nk, ez id� az �let. Ez m�r nem id�, hanem energia. Jelen van itt is az id� term�szetesen, de �gy, mint az �lethez n�lk�l�zhetetlen l�telem.  N�zz�k tal�n Az Asztrol�gi�t el�sz�r:

Asztrol�gi�ban, az energia f�nysz�gekben, vagy m�s n�ven direkci�kban jelenik meg. Ezek a f�nysz�gek jelzik, milyen energi�k vannak jelen az �gen, �s azok mik�ppen �rintenek benn�nket. Bels� bolyg�ink f�nysz�gei gyakorta jeleznek azonnali �letesem�nyeket, de nem t�rv�nyszer�en �s nem 100% t�rt�n�ssel. Itt ugyanis sz�mos dolog van jelen, ami meghat�roz� lehet egy-egy t�rt�n�sn�l. Tegy�k fel V�nuszi energi�t kapunk egy f�lkvadr�tban, amely egy kisf�nysz�g, �ppens�ggel 45� a f�jdalom f�nysz�ge egy�bk�nt. De ez a V�nusz kap egy Trigont, p�ld�ul a Sz�let�si bolyg�nkt�l legyen ez a Jupiter. A kett� mindig megjelenik valamilyen form�ban, de nem azonos id�ben. El�sz�r megb�ntanak benn�nket, f�jdalmat okoznak, az�rt, hogy ebb�l tanuljunk, vagyis levonjuk a tanuls�got, Jupiter, mint a b�lcsess�g, �s a t�rv�ny anal�gia. Ugyanez az Univerzol�gi�ban, vagyis az Auroszk�pban: V�nusz bolyg� a sz�vcsakra „vez�nyl�” bolyg�ja, de a leveg�s V�nusz�, vagyis a F�rfias jellem�. Amikor a s�rt�s el�r benn�nket, azonnal termelni kezdi a csecsem�mirigy az adrenalint, f�lmegy a „pumpa” �s v�rm�rs�klet�nkt�l f�gg�en, lehet, hogy �t�nk. Az�rt lehet, mert a Jupiter a b�lcsess�g �s a t�rv�ny bolyg�jak�nt visszafogja kez�nk, a harmadik szemcsakra el�rel�t�, m�diumi k�pess�geink feler�s�t�s�vel, le�ll�tja az agyalapi mirigy a kez�nket. Ez m�r szerves k�mia, ha �gy tetszik Hormonh�ztart�sunk. Ez sem 100% mert lehet, hogy a m�sik �ppen a b�k�s id�szak�t �li, �s j�l kinevet benn�nket, nem sz�l semmit, de �rz�kelteti tehetetlen d�h�nk �rtelmetlens�g�t,de err�l ink�bb a k�vetkez� r�szben.