A h�t nagy csakra ugyan nem �szlelhet� anat�miai �rtelemben, �m metafizikai �ton �sszek�tet�sben �ll fizikai test�nk bizonyos rendszereivel.�gy az endokrin, mell�kves�k, petef�szek, here, hasny�lmirigy, csecsem�mirigy, pajzsmirigy, agyalapimirigy, tobozmiriggyel. 

L�lekl�t�k sz�m�ra, (m�diumok) val�j�ban a test m�g�tti l�ktet�, dinamikus energiamez� v�lik l�that�v�, a sziv�rv�nyhoz hasonl� sz�n kavalk�d form�j�ban az Aura. Az aura v�g�l is nem m�s, a tudom�ny mai �ll�sa szerint, mint a test bioelektromos mez�je.  Eg�szs�ges ember aur�ja j�l l�that� k�p, (azt mondjuk r�, „sug�rzik bel�le az eg�szs�g”) legjobban l�that� csakr�k, a korona, torok, sz�vcsakr�k.

Vastagabb ruh�zat miatti fedetts�ge miatt, legkev�sb� a gy�k�r, hasi, �s k�ld�kcsakr�k l�that�k. Sz�momra akkor tisztul a fent le�rt k�psor, ha valakinek a szem�be n�zhetek, legal�bb 5-6 m�sodpercig, �s tal�lkozik a tekintet�nk, innent�l m�r nyitott� v�lik sz�momra az eg�sz aur�ja, betegs�geinek vagy eg�szs�gi �llapot�nak megfelel�en. Megfigyel�seim �s tapasztalataim szerint teljesen szab�lyosan forg� csakra rendszer nincs, mivel valamilyen okb�l, mindig van benn�nk n�mi kis agg�d�s, �s ez valamelyik csakr�nkban lass�bb forg�st eredm�nyez. Kundal�ni Istenn�r�l (k�gy�) nevezt�k el az �si keleti kult�r�kban az energiaspir�lt, mely k�rbefonja test�nket. Ez sem l�that�, csak k�vetkeztet�s legt�bb embern�l. Csakr�inkat ki kell egyens�lyozni ahhoz, hogy �lland� k�szenl�ti �llapotban legyenek. A kiegyens�lyoz�snak t�bbf�le m�dszer�t siker�lt kialak�tani az id�k folyam�n (h�t) de el�gs�gesnek bizonyult a medit�ci�, az olt�r, �s a testgyakorlatok (pr�nik). K�vetkez�kben a csakr�k egyes t�pusain�l r�szletesebben kit�rek, minderre.