D�l-Amerika felett van egy �rb�li Bermuda-h�romsz�g

D�l-Amerika �s az Atlanti-�ce�n d�li r�sze felett, �gy 200 kilom�teres magass�gban van egy z�na, ahol �thaladva a m�holdak �s a Hubble �rt�vcs� kikapcsolj�k a m�szereiket, a nemzetk�zi �r�llom�son tart�zkod� asztronaut�k pedig fura �lm�nyekr�l sz�molnak be. A z�na neve D�l-Atlanti Anom�lia, �s a m�r�sek szerint itt a leggyeng�bb a F�ld m�gneses mezeje. Kor�bban t�bb m�hold pusztult m�r el itt a kir�v�an er�s sug�rz�s miatt.

A rejt�lyes �rb�li Bermuda-h�romsz�g azonban t�bb alapvet� dologban k�l�nb�zik a tengeri rokon�t�l: p�ld�ul abban, hogy nem h�romsz�g alak�, val�ban l�tezik, �s korrekt tudom�nyos magyar�zat van r�.

A F�ld k�r�l, mintha egy hatalmas masni k�t f�le lenne, h�z�dik az �gynevezett Van Allen-�v. Ezt a bolyg�nk m�gneses tere hozza l�tre az�ltal, hogy befogja a napsz�llel fel�nk �rkez�, nagy energi�j� r�szecsk�ket. Az �v a k�t sarkvid�k felett nyitott, ott komolyabb napviharokn�l bejuthatnak a t�lt�tt r�szecsk�k a f�ldi atmoszf�r�ba, �gy j�n l�tre az �szaki f�ny jelens�ge.

Igen �m, de a F�ld m�gneses mezeje nem k�veti pontosan a bolyg� g�mb (geoid, de ez most mindegy) alakj�t. Egyr�szt az �szaki �s d�li m�gneses p�lus nem esik egybe a f�ldrajzi �szaki- �s D�li-sarkkal, m�sr�szt a m�gneses t�r k�zepe sem a F�ld geometriai k�z�ppontj�ban van, hanem egy kicsit kifel� onnan, nagyj�b�l Szingap�r ir�ny�ban. Ebb�l ad�dik, hogy Malajzia k�rny�k�n a leger�sebb a f�ldfelsz�nen a m�gneses t�r, �s vele �ppen szemben, D�l-Amerik�ban a leggyeng�bb (azon bel�l is az Andok egyik perui cs�csa a rekorder).

A gyeng�bb m�gnesess�gb�l ad�dik, hogy a Van Allen-�v D�l-Amerika felett �r a legk�zelebb a F�ldh�z, �s itt a leger�sebb. Olyan k�zel van, hogy m�r b�ven benne vannak a m�holdak kering�si p�ly�i. Az �v pedig, mint l�ttuk, nagy energi�j� r�szecsk�kb�l �ll, amelyek spir�lis alakban sz�guldoznak a F�ld k�r�l a masni f�leiben. A D�l-Atlanti Anom�lia val�j�ban ezeknek a r�szecsk�knek a hat�sa. Mire erre r�j�ttek a tud�sok, p�r m�hold odalett; az�ta az arra j�r� m�holdak ink�bb kikapcsolj�k az �rz�kenyebb m�szereiket, a Hubble is becsukja a szem�t, �s az ISS-t is extra pajzsokkal l�tt�k el v�dekez�s�l. Ennek ellen�re az �rhaj�sok fura vizu�lis �lm�nyekr�l sz�molnak be, ha �ppen nagyobb napviharok ut�n halad �t az �r�llom�s a z�n�n.

Forr�s:- Index